Kifejezés: Olyan műveleteket és értékeket tartalmaz, amiknek van együtt jelentése. Az összetett kifejezéseknek is helyes részkifejezésekből kell állnia. A program kifejezései szintaxisfába szervezhetőek.
Típus: Az értékhalmaz és a művelethalmaz együttese.
Változó: Névvel jelölt, adott típushoz tartozó elem. Az értékadás megváltoztatja a változó tartalmát egy kifejezés eredményére.
Deklaráció: Ebben a részben határozzuk meg a változókat, amiket később használni fogunk.
A precedencia határozza meg a műveletek sorrendjét.
Szekvencia: Amikor a program egymás után hajtja végre a kifejezéseket, nincs elágazás, ciklus.
Specifikáció: A feladat lehető legpontosabb megfogalmazása. Feltételekből áll, nem utasításokból!
Előfeltétel: Milyen körülmények között várunk el helyes működést a programtól.
Utófeltétel: Mit várunk a kimenettől, mi az összefüggés a kimenet és a bemenet között.
A feltételek teljesülése esetén a program megoldja a feladatot.
Ciklus: Egy programrészletet addig ismételjük meg, amíg az adott feltétel teljesül, ha hamissá válik, befejeződik a programrészlet.
Elágazás: Akkor használjuk, amikor más kódra van szükség egyes esetekben.
Algoritmus: Elágazásból, ciklusból, értékadásból és logikai kifejezésből álló helyes program elve.
Összegzés tétele: Ciklussal bekéri a számsorozatot és összeadja a számokat. Ha egy sorozaton szeretnénk kumulatív (halmozó) feladatokat végrehajtani ezt a tételt alkalmazzuk. Cserélhető benne a kezdőérték, a művelet, a függvény.
Számlálás tétele: Ciklussal megszámolja, hányszor fordul elő valami egy sorozatban. Cserélhető a feltétel, növelő függvény.
Lineáris keresés tétele: Ciklus és elágazás segítségével megkeres valamit és meghatározza, hol található az. A feltétel cserélhető.
Maximum keresés tétele: Ciklus és elágazás segítségével megkeresi, hol van a maximuma az adott sorozatnak és mekkora. Cserélhető a feltétel, a reláció, a függvény.
Elemenként feldolgozás tétele: Ha egyszerre csak kevés elemre van szükségünk, vagy csak egyszer kell végignézni az elemeket, akkor az elemenként feldolgozás tételét alkalmazzuk.
Végjeles sorozat: A sorozat értékkészletét megszorítva lehetővé válik, speciális jelentésű értékek használata. Könnyen bővíthető a sorozat, ám nem használhatjuk az adott típus teljes készletét. A végjel nem része a sorozatnak. A beolvasás és a feldolgozás között ellenőrzés is kell. A végjeles sorozatok beszúrással bővíthető, előre olvasást igényel, a nyelvtől független.
Előreolvasás: A ciklusfeltételhez szükséges adatokat a ciklus előtt elő kell állítani, különben hiba lép fel. Többször szerepel a beolvasás a kódban.
Fájl: Névvel azonosított adattároló. A fájl a teljes értékkészletet használja, beszúrással bővíthető és előre olvasást igényel.
SUB: Mozifelirat. Elválasztó karakterek között a kezdeti képkocka és a befejező képkocka sorszáma, aztán a sor végéig az itt kiírandó szöveg.
INI: [] jelek között külön sorban fejezetcím, majd kulcs „=” érték párok. Sem a kulcs, sem az érték nem tartalmazhatja a '=' karaktert.
CSV: Táblázatformátum. Vesszővel elválasztva vannak a mezők, a szövegek „” között szerepelnek.
Az ismert hosszú sorozatok a teljes értékkészletet használják, ez nyelvtől független.
Tömb: Egy típuskonstrukció, melyben az adott hosszú sorozatot egy adott típusból, mint típust kezeljük. Nullától kezdődik az indexelése és egyforma típusú változók egységes kezelésére szolgál. Mivel meghatározott a nagysága, alkalmazhatóak rá a tételek.
Kettes komplemens kódolás: 32 bites szám 232 -féle értéket vehet fel. Ha nagyobb értéket venne fel a szám, akkor túlcsordulás következik be.
Műveletek és program váz: http://digitus.itk.ppke.hu/~flugi/bevprog0809-1/plang.html
Remélem, sokat segít, az esetleges pontatlanságért elnézést kérek.